Szilvi

április 23, 2017

Kedves Eszter!   Hála az égnek siker koronázza próbálkozásomat, legalábbis eddig. Nagy ritkán még megfordul a fejemben hogy de rágyújtanék, de erős akarok lenni. Mivel egyszer már megpróbáltam leszokni, és akkor nem sikerült (10 hónap után rágyújtottam), most úgy érzem 1 szál cigi kedvéért nem tudnám ezt még egyszer végigcsinálni. Most már soha többé nem akarok visszaszokni. De furcsa ………. visszaszokni. Lassan belém ég hogy nem dohányzom. És persze a környezetem is kezdi megszokni, ami jó, mivel már nem kérdezgetik, hogy nem jössz ki pöfögni egyet? Akiket meg azóta ismertem meg, nem tudják elképzelni hogy én előtte cigiztem. Ami tényleg jó érzéssel tölt el, az az, hogy nem vagyok büdös, hogy a futástól kb 2 perc után nem fulladozok, hogy nincs minden bajom amikor beülünk valahová és nem lehet rágyújtani, hogy nem fagyok meg télen a hidegben, hogy már észrevehetően nem fakó az arcbőröm…..stb. Azt nem mondom hogy mennyit spórolok, mivel elmegy másra, mint modjuk kondibérlet, mert hát felszaladt 1-2 kiló és az makacsul ragaszkodik, de a naptáramban jegyzem, hogy most ‘elvileg’ mennyit spóroltam. Mindenesetre, ha valaki kérdezi hogy dohányzom-e, szívem szerint azt mondanám mint egy alkoholista, aki már 15 éve nem ivott, hogy “Helló, XY vagyok és dohányos, de már 5 hónapja tiszta. Kérem az érmémet! :)” Köszönöm hogy meghallgatott, és hogy érdeklődött felőlem, további sikeres leszoktatást kívánok.   Üdv: Szilvi